Fecskevár

Táborvezető: Csontos Gyula

A nyolcvanas években néhány építészhallgató úgy döntött, hogy alternatívákat keres, mert az oktatott tárgyak önmagukban nem elegendőek a szakma magas szintű megismeréséhez. Makovecz Imréhez fordultak segítségért, aki felismerte, hogy a diákoknak építésre van szüksége…

Az egykori Visegrádi táborokban alkotó fiatalok közül sokan már elismert építészmesterek, akik kiveszik a részüket az egyetemi oktatásból. 2007-ben a hallgatók felvetették: legyenek építőtáborok! És az egykori visegrádiak felvállalták, hogy a mai hallgatóknak átadják az önálló építés élményét.

A legfontosabb dolgok nem változtak a Visegrádi táborok óta: a diákok szavazással maguk közül választják ki a megépítendő tervet, önmaguk építkeznek, és ha jut idő rá, mulatoznak is. 2009-ben Kiss Marianna Fecskevár nevű játszótéri épületére esett a táborozók választása. Az utolsó kalapácsütéskor közelebb kerülnek saját maguk megismeréséhez, a szakma valóságához, a közös munka kulcsához.

A tizenegy nap megismerték egymás szokásait, életfelfogását, hozzáállását, erősségeit, gyengeségeit, megismerték képességeiket és korlátaikat. Megtapasztalták az anyagok tulajdonságait, az eszközök használatának nehézségeit. Közelebb jutottak a valósághoz.

Csontos Gyula