Szervezők, tervezők, csapatvezetők: Azadeh Rahnama (tájépítész), Barabás József (polgármester), Bartalis Attila ( iparművész), Barna Gergely (nyelvész), Csaba Kinga (tájépítész), Cservenák Eszter Ilka (építész), Elek Attila (tájépítész), Herczeg Ágnes (tájépítész), Horváth Krisztina (iparművész), László Viktor (tájépítész), Márton László (polgármester), Mezei Zsófia (építész), Rüll Tamás (építész), Szabó Ágnes (tájépítész), Szélyes Fekete Csaba, Tikk Dóra (tájépítész), Török Ádám (építész)

Együttműködő partnerek: Ars Topia Alapítvány Gyergyó-csomafalva Önkormányzata és Közbirtokossága, Zöld Székelyföld Egyesület, R. Kat. Plébániahivatal, Marosparti Népfőiskola, Arbor Szövetség, Apicom, Közbirtokosság, Szilfás Erdőtársulás, CSTTE

A Gyergyói-medencénél található Gyergyócsomafalva híres ácsairól, asztalosairól és a borvizeiről. A csomafalviak már régen tervezték, hogy a Maros holtágának egyik kanyarulatában népi fürdőt alakítanak ki. Ez a terület közel esik a település központjához, így alkalmas közösségi események rendezésére is. Az öregektől megtudtuk, hogy annak idején volt itt fürdő, a gödörásásnál elő is kerültek a régi gerendák. Csomafalva „borvizes” falu, ami azt jelenti, hogy a kutak egy részében is ásványvíz tör fel. Sajnos ezek mára nagyrészt szennyezettek.

A falu központjában található közösségi kutak tönkrementek, adott volt tehát a feladat. A csomafalviak kívánságára az egykori kilátó is újjáépült. A kaláka idején megújultak az utcatáblák is.

Az évek óta üresen álló régi iskola adott otthont a táborban zajló előadásoknak, táncházaknak és a táblafestéseknek is.

Herczeg Ágnes