MÁRTON, László Attila

Márton László Attila

belsőépítész, iparművész

 

1971-ben született Vácon. Általános iskolai évei alatt Lengyel István szobrászművésztől tanult rajzolni, ekkor szerezte első művészeti benyomásait. 1989-ben végzett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola szobrász tagozatán, mestere Laluja András szobrászművész volt.

A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1993-ban bútor szakirányú környezeti formatervező, ugyanitt 1995-ben mesterfokozatú diplomát szerzett. Szakmai mestere Jánossy György és Csomay Zsófia. 1996-99 között a Kós Károly Egyesülés vándoriskoláját látogatta, ahol 1999-ben diplomázott. 1991-95-ben a Comenius Pest megyei Tehetségkutató Tábor oktatója volt, 1992-ben tanulmányúton járt Spanyolországban, 1993-ban elnyerte a MÉK-ÉSZ Alapítvány ösztöndíját.

1994-1997 között a Számítógépes bútortervezéstől a bútorok bemintázásáig munkatervére megkapta a Kozma Lajos ösztöndíjat, 2003-2004 közt A víz hatása a tárgy- és térformálásra – Vízi játékok tervezése projektje Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíjban részesült.

2000-től magántervezőként tevékenykedik.

A belsőépítészeti munkák mellett könyvszerkesztéssel, grafikával, tördeléssel és internetes portálok készítésével is foglalkozik. Munkája során fontosnak tartja az építészet-belsőépítészet-tárgy hármas egységét. NKA alkotói támogatásával lámpákat tervezett és készített (Fény-Tér-Kép I-II.), közben a képzőművészet-szobrászat-tárgy, illetve a fény-tér kapcsolatát vizsgálta.

Tagja a MAOE-nek és a Kós Károly Egyesülésnek.

web: emela.hu